A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgozóknak, igen tűzveszélyesek is. Éppen ezért már az aratásra történő felkészülés is kellő körültekintést igényel. Fontos a betakarítási munkálatok során alkalmazott erőgépek tűzvédelme, az aratásra, valamint a tarló, a növényi hulladék égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása.
A mezőgazdasági erő- és munkagépek
Évente több száz mezőgazdasági tüzet – gabonatábla-tüzet, valamint kazal-, illetve boglyatüzet – kell eloltaniuk a tűzoltóknak. A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ezért felhívja az érintettek figyelmét a szabályok betartására.
A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő tűzoltó-készülékkel is ellátott erő- és munkagép, vagy egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte.
A jármű megfelelőségéről szemle során kell meggyőződni. Ennek tervezett időpontját nyolc nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő nyolc napon belül a katasztrófavédelmi kirendeltségnek meg kell küldeni.
Az aratás tűzvédelmi szabályai
- Az aratási munkálatok során kötelező gondoskodni az akkumulátorok megfelelő védőburkolásáról!
- A kipufogót és a szikratörőt legalább naponta egyszer meg kell tisztítani az éghető anyagoktól!
- Figyelni kell arra, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez elősegítheti egy esetleges tűz terjedését!
- A munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni!
- A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén, hiszen üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng lángra lobbanthat!
- Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani!
- Védőszántást kell készíteni akkor is, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani!
- A munkálatok közben a dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani! (Gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, ott pedig szükséges vizet tartalmazó edényt is elhelyezni.)
- Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani!
- Vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni a kazlakat!
Részletes tájékoztató az aratás és a betakarítás tűzvédelméről
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, OTSZ) alapján, a mezőgazdasági erő- és munkagépek aratásra való felkészítéséről, valamint az aratás, a tarló és a növényi hulladék égetésének szabályairól.
I. Bevezetés
A korábbi évek tapasztalati azt mutatják, hogy a tavasz beköszöntével Békés megyében is ugrásszerűen megnő a szabadtéri tűzesetek száma. Hétvégéken, a kellemes időben sokan választanak szabadtéri programot; főznek, kerti munkát végeznek, esetleg elszáradt növényi hulladékot, tarlót és avart égetnek. A szeles időjárás azonban hozzájárul a szabadtéri tüzek kialakulásához, melyek a korábbi években, megyénkben több ezer hektárnyi területet perzseltek fel. A vonulási adataiban figyelhető meg, hogy a száraz időszakokban, illetve az aratás környékén drasztikusan megemelkedik a beavatkozások száma, a megye tűzoltó egységei gyakran megerősített szolgálattal dolgoznak. A tűzesetek számát a hatékony megelőző munka mellett az időjárás is hatással van. A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Békés Megyei Tűzmegelőzési Bizottság és a Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség ezért fokozott odafigyelést kér a lakosságtól! Mindenki legyen tekintettel az esetlegesen érvényben lévő tűzgyújtási tilalomra és a tűzgyújtási szabályokra! A tűzvédelmi szabályokat akkor is be kell tartani, amennyiben nincs tűzgyújtási tilalom.
II. Betakarítást megelőző gépszemle
Egész évben kiemelt figyelmet kell fordítani az erő- és munkagépek megfelelő műszaki állapotára. A megfelelő műszaki állapot a betakarítást megelőző időszakra még fokozottabb figyelmet, odafigyelést igényel, mivel egy esetlegesen az erő- és munkagépben, vagy a nem megfelelő műszaki állapotának köszönhetően az erő- és munkagép környezetében (szikrafogó hiánya, üzemanyag-, olajfolyás, olajsár, stb.) keletkezett tűz a munkagép kiégéséhez, megsemmisüléséhez vezethet, illetve a keletkezett tűz a környezetében található lábon álló gabonában, erdőkben, állatvilágban, épített környezetben, ember életben tetemes károkat okozhat. Ezért kiemelten fontos az ilyen tüzek megelőzése, illetve a már kialakult tüzek időben történő megfékezése. A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni. Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani. A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető. Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni. Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni. Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet. A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
III. A betakarítás során használt gépjárművek előírásai
A betakarításban részt vevő járművön a vonatkozó jogszabály szerint elhelyezett tűzoltó készüléknek állandóan hozzáférhetőnek és vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználhatónak kell lennie. Az éghető folyadékot az aratás helyszínére szállító tartálykocsinál – minden töltés és lefejtés után közvetlenül – az üzemben tartó vagy megbízottja köteles ellenőrizni és biztosítani a tartályok csepegés- és szivárgásmentességét. A jármű előmelegítésére csak olyan eszköz, anyag használható, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos. A járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos. A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos. Az éghető folyadékot szállító gépjármű csak erre a célra létesített külön gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen, más gépjárművektől elkülönítve helyezhető el úgy, hogy azok bármelyike a többi gépjármű mozgatása nélkül kiállhasson. A gépjárműtárolóban álló jármű villamos berendezését feszültségmentesíteni kell. Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen üzemanyagot, éghető folyadékot lefejteni, a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást végezni tilos.
IV. Az aratás szabályai
A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni. A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni. Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
V. Szérű, rostnövénytároló, kazal
A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező - robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter, - egyéb építményektől legalább 100 méter, - vasúti vágányoktól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 méter, - közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és - nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 métertűztávolságot kell tartani. Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmányszükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni. A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani. A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni. Dohányozni szélcsendes időben a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad. A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható meg. A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.
VI. A terményszárítás szabályai
Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.
VII. Dohányzás
Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Dohányozni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot előállítanak, tárolnak, feldolgoznak. A dohányzási tilalmat biztonsági jellel kell jelölni.
Amennyiben további kérdése merül fel a szabadtéri tűzgyújtás, illetve a kalászos betakarítás szabályaival kapcsolatban, kérem, keresse fel az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség katasztrófavédelmi hatósági osztályát. A Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség elérhetőségei: Tel: 06/66 549-471 Fax:06/66 322-188 e-mail: [email protected]
Letölthető tájékoztatók
Forrás: a Békés Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság lakossági tájékoztatói. A mindenkor hatályos szabályokról a katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhat.